16. A Kárpátok ölelte táj: A Kárpát-medence

Kárpát-medence /másnéven Közép-Duna medence/- minden oldalról zárt

Felszíne:

-          alapja : óidei kristályos megsúllyedt

-          vastag üledék takarja

Részei:

1.       Nyugati - medence

2.       Központi –medence

3.       Erdélyi –medence : /változatos felszínű dombvidék, suvadások által alakított/

Tájai:

1.       Erdélyi – középhegység

a,/ Radnai – havasok,

b./ Gyulai – havasok ,

c./  Bihar –hg,

d./  Erdélyi-érchegység

Éghajlata:

-          kontinentális  /zártság miatt/

-          hegyvidéki

Kultúra:

-          A nemzetiségek közös anyanyelvvel, kultúrával és történelmi múlttal rendelkeznek

18. A földtörténeti múlt emlékei

ősidő:

-          nincsenek emlékei

óidő:

-          Velencei hg   /gránit/

-          Upponyi hg  /mészkő/

-          Balatonfelvidék /vöröshomokkő/

-          Mecsek  /vöröshomokkő/

-          Alföld és Kisalföld mélye  /kristályos kőzetek/

középidő:

-          a tenger térhódítása

-          üledékes és palás kőzetek kialakulása

-          ásványkincs- barnakőszén , mangán, bauxit

újidő:

-          harmadidőszak vulkáni tevékenysége: Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hg

-          negyedidőszak /Pannon- tenger/:  dombvidékek

-          negyedidőszak vége: tanúhegyek: Somló, Ság, Badacsony, Szent-György hegy,

jégkorszak:

-          fagyaprózódás, kőtengerek

-          löszképződés       /Dunántúli dombság, Alföld/

-          folyami hordalékkúpok  / Mátraalja, Bükkalja, Nyírség,Duna-Tisza köze

19. Változékony időjárás

Hazánk éghajlata: nedves kontinentális  /északi mérsékelt öv/

I.Éghajlatunkat befolyásoló tényezők:

-          medence jelleg

-          különböző éghajlatok találkozási helye

-          domborzati viszonyok kis mértékben

II.Időjárási frontok

-          fogalma: az a sáv, ahol a hideg és a meleg levegő találkozik

-          fajtái: hidegfront, melegfront -  /aktívításuk szerint nevezik el/

III.  Éghajlat elemeinek alakulása

-          napsütés: Alföld déli területén a legtöbb

-          évi középhőmérséklet: egységes, kb. 10 C fok.

-          hőösszeg: mezőgazdaság számára fontos érték: /a tenyészidőszak napjainak a középhőmérsékletét összeadjuk.

-          évi hőingás: nagy

-          szélirány: jellemő a nyugati , észak-nyugati

-          szél erőssége: legnagyobb a Kisalföldön

-          Csapadék időbeni eloszlása: egyenletlen /aszályos tájak: Nagykunság, Hortobágy

20. Veszélyeztetett természeti erőforrásaink a felszín alatti és felszín feletti vízeink

Vízek csoportosítása:

I.        Felszín alatti vízek:

-          talajvíz  /felső vízzáró réteg felett/

-          rétegvíz /két vízzáró réteg felett

-          belvíz   / a talaj feletti víz/

-          hévíz, termál víz   /20 C foknál melegebb víz /  - gyógyvíz:  oldott ásványi anyagokat                                                       tartalmaz

-          karszt víz  : mészkőhegységek víze

II.       Tavak:  /negyedidőszakban keletkeztek/

-          süllyedéssel: Balaton, Velencei tó

-          Folyami hordalékkúp gátolta el: Fertő-tó

-          Szél vájta mélyedésben:  Sóstó,  Fehér-tó

-          Dolinató: Vörös –tó

-          Földcsuszamlással keletkezett tó:  Arlói –tó

-          Morotvatavak: /kanyarulatok átvágásával: Tőserdő, Szelidi –tó, Alcsi-holtág

-          Mesterséges tavaink: Tisza- tó, Rakaca –víztározó

III.        Folyók

-          Duna vízgyűjtő területének folyói

21. Magyarország lakói

Finnugor eredet  - magyar nyelvű nép

Nemzetiségek: közös nyelv, közös kultúra  /lehetőség a nemzeti identitásra /

-          német, délszláv, román, szlovák

-          romák: kisebbségi önkormányzatok, országos politikában való részvét

Csökkenő népesség:

-          természetes fogyás- jelentős népességcsökkenés

-          ki és bevándorlás is befolyásolja

Letelepülés:

-          menekültek /gazdasági és politikai/ 

Népesség belső vándorlása:

-          gazdasági ok: a fejlettebb területek felé

-          ingázás

21.Város – falu - tanya

Fejlődő infrastruktúra:

-          létesítmények, amelyek a település gazdasági intézményeit  és a lakosságot szolgálják

Városaink:

-          mezővárosok,/Orosháza/

-          ipari városok, /Miskolc/

-          közlekedési városok,/Szolnok/

-           kereskedelmi /Győr/

-          igazgatási központok /megyeszékhelyek/

Falvak:

-          kisebb-nagyobb üzemek

-          szolgáltatások

-          infrastruktúra fejlesztése

-          aprófalvak /változatlanság/

Tanyák:

-          földművelés, állattartás

22. Fontos természeti erőforrásaink: az ásványi nyersanyagok

Ásványi nyersanyagaink az energiahordozók, az ércek és a nem érces ásványok

Hazánk közepesen ellátott nyersanyagokkal

I.Energiahordozók: 

-          szénhidrogének: kőolaj, földgáz  /Zala, Alföld/

-          kőszén /Mecsek/

-          barnakőszén -  Dunántúli – középhegység, Északi- középhegység medencéiben

-           Lignit – Mátraalja, Bükkalja

II.Érceink:

-          mangán – Bakony

-          bauxit -  Dunántúli – középhegység

III. Nemérces ásványok

-          építőipar használja fel

22.Változások az iparban- a harmadik évezred kihívásai

Rendszerváltás utáni változások okai

-          elavultság,

-           piacvesztés

-          tulajdonviszony megváltozása

Jelen:

-          vállalkozások létrejötte

-          multinacionális cégek betelepülése

-          külföldi érdekeltségű cégek Budapesti jelenléte

Átalakult ipar szerkezete:

-          gépipar vezető szerepe

-          vegyipar jelentősége

-          élelmiszeripar

Hazánk gazdasága – piacgazdaság

Ipari termelés új színterei :   az ipari parkok /adókedvezmény, megfelelő infrastruktúra/

Gazdasági tevékenységek:

-          bányászat

-          energiatermelés

-          ipar

-          mezőgazdaság

-          szolgáltatás

Vezető ágazat:   a szolgáltatás

gazdasági fejlődés alapja a szaktudás, a fejlődés, a fejlesztés

-          gépipar

-          híradástechnika, elektrotechnika, számítástechnika

-          közúti jármű és alkatrész gyártása

-          személygépkocsi gyártás

-          vegyipar, műanyag, műgumi, gyógyszergyártás

-          élelmiszeripari ágazatok

 23. Kedvező természeti adottságok, fejlesztésre szoruló mezőgazdaság

Mezőgazdaság:  növénytermesztés, állattenyésztés, erő és vadgazdálkodás

Meghatározó természeti viszonyok: /domborzat, talaj, időjárás, gazdasági feltételek, társadalmi feltételek,/

-          földrajzi adottságok  /kedvezőek/ jó minőségű föld

-          éghajlati /időjárási adottságok/ kedvező

növénytermesztés: csökkenő termőterület

-          búza,

-          kukorica

-          napraforgó

-          cukorrépa

-          burgonya

-          szántóföldi zöldségtermesztés

-          primőr zöldségtermesztés

-          gyümölcstermesztés

állattenyésztés  csökkenő állatállomány

-          sertéstenyésztés,

-          szarvasmarha tartás

-          baromfitenyésztés

-          juhtenyésztés

-          lovas túrizmus

-          halgazdálkodás

Uniós szabályzók betartása

     24. Hazánk vezető gazdasági ága: a szolgáltatás

A gazdasági élet harmadik szektora

  Jellemzője:

             - nem hoz létre új terméket

  Fő feladata:

-         gazdasági termelés kiszolgálása

-         az emberek jólétének biztosítása

  Részei:

-         közlekedés, kereskedelem, hírközlés, idegenforgalom, bank,

oktatás, kultúra, egészségügy, igazságszolgáltatás

Közlekedés

  Feladata:

-         személyek és áruk szállítása

  Helye:

-         szárazföldön

1.     vasút        

                  nagytömegű áru

                  gyors szállítás

                  viszonylag olcsó

                               vasúti csomópontok:  hídvárosok pl. Szolnok

                                                                    gazdasági központok pl  Miskolc

2.     közút

        sugaras szerkezet

        autópályák Budapesten futnak össze

        M0 körgyűrű

        Személyszállításban vezető szerep

3.     csővezeték

        olcsóbb, gyorsabb, környezetkímélőbb

-    vízi szállítás

            1.  teherforgalom  /Duna, Tisza/

            2.  személyszállítás /Balaton/

-  légi közlekedés 

            személyszállításé a vezető szerep

            Ferihegy 1, Ferihegy 2

Kereskedelem

              belkereskedelem /a hazai piacra juttatja el a termékeket/

1.     nagykereskedelem /az áruk nagy tételben/

2.     kiskereskedelem    /napi szükségletek ellátása/

               külkereskedelem /országok közötti árucsere/

                -  export  /kivitel/

                -  import   /behozatal/

           külkereskedelmi forgalmunk több mint 60%-ban  Uniósországokkal

                              Közép Európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény

                              /CEFTA -  vámmentesség/

                              /Oroszország, Japán, USA

Magyarország és az Európai Unió

1994- tagsági kérelem  -  elsőként

1998- csatlakozási tárgyalások megkezdése

1999-ben  Szlovákia , Románia, Bulgária Lettország, Litvánia, Málta  is várományosa lett a tagságnak

2002-ben eldőlt, hogy Románia és Bulgária kivételével csatlakozási szerződést köt az Eu.

2003. április 12.-én népszavazás  /szavazással kell megerősíteni a szándékot/ 86% igen

2003. április 16.-án  csatlakozási szerződés aláírása Athénben

2004. május 01.-től az Európai Unió hivatalos tagja Magyarország

Az Unióban  a tagállamok közösen hoznak döntéseket  /szavazás – a népesség arányával/

Unió jellemzése: az áru, a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások szabadon mozoghatnak.

Gazdasági jellemzés: a forgalmunk 2/3-a  Uniós országokkal bonyolódik

                                   Vámmentesség az exportban és az importban

                                    Szabad munkaerő áramlás

Eurózóna: meg kell felelni az Uniós elvárásoknak

Uniós oktatás:

Minden ország saját oktatáspolitikával rendelkezik

Emellett szabad iskolaválasztás- csak tartózkodási engedélyre van szükség

32.  Dunántúli-középhegység természeti viszonyai

Kiterjedése: Zala folyótól a Dunakanyarig

                    északkelet – délnyugati a csapásirányú

                    középmagas  /Pilis 756/

Részei:

      -   Keszthelyi hg  /kezdőtag/

-         Bakony           /mészkő/

-  Balatonfelvidék / vulkanizmus/

-  Déli-Bakony

-  Északi-Bakony /Magas/

-         Vértes             /mészkő/

-         Dunazug

                - Gerecse     /mészkő/

           - Pilis          /mészkő/

           -Budai hg  /agyag/

-     Visegrádi hg.   /vulkanikus andezit, andezittufa,/

-     Tihanyi fsz. vulkanizmus és utóvulkanizmus

-     Medencék:  Tapolcai – medence  / a tóhoz tartozott, sekély öböl,

                                                             tanúhegyek

                          Zámolyi -medence

                          Zsámbéki-medence

Önálló: Velencei hg.  / gránit /

A hg. alapkőzete a tengeri eredetű mészkő és dolomit

Kialakulása: VETŐDÉSSEL

                      Árkok darabolják fel:  Móri-árok, Tatai-árok, Pilisvörösvári-árok

Éghajlata: nedves kontinentális  / magasabb fekvése miatt hűvösebb,

                                                        csapadékosabb/

Vízrajza: -  vízfolyásokban szegény

                 -  karsztforrások   /karsztjelenségek/-/ipari víz, ivóvíz/

                 -  hőforrások /hévíz/ Budai –hg.

Term.: növényzete:   Kopár mészkőfennsíkok- erdőirtás  /tiszafa/

                                   tölgy , bükk

Vulkánok és karsztvidékek földjén

/Észak -magyarországi-középhegység/ , az Északnyugati Kárpátok része /belső vulkanikus ív/

Visegrádi hg-től a Bodrogig

Északi előterében medencék:  Nógrádi-medence, Sajó völgye, Hernád völgye, Cserehát,Ipoly völgye

Részei:  harmadkori vulkanizmus:  Visegrádi –hg  - andezit,

                                                              Börzsöny  - andezit,  Csóványos 938 m

                                                              Cserhát  -  andezit , dombvidéknek tekinthető  K-en lávatakaró

                                                              Mátra  - andezit  , Zagyva és a Tarna között,   Kékes   /1014m/

                                                               Zempléni –hegység- riolit, riolittufa ,sátor alakú romvulkánok

               ókori mészkőterületek:      Bükk  - mészkőhegység, fennsík /őserdő/  Istállós-kő  958 m

                                                              Aggteleki-karszt- mészkő   Aggtelek-Domicai barlangrendszer

                                                                                   1995 UNESCO világörökség része  /Baradla barlang/

Éghajlata:

               a tőle délebbre fekvő területeknél hűvösebb és csapadékosabb

Vízrajza:

              mészkőterületek:    kevés felszín feletti víz, sok karsztforrás  /ívó és ipari víz/

              vulkanikus területek:  vízekben gazdag    Duna vizgyűjtője:    Ipoly

                                                                                       Tisza vizgyűjtője:  Hernád, Sajó , Bodrog, Zagyva

               hévforrások: Egerszalók, Demjén, Kács, Bogács

               vulkáni utóműködés: csevice   -     Parád, Parádóhuta

Növényzet: 

                tölgyesek, bükk-erdők

Nemzeti Parkok:   Duna-Ipoly Nemzeti Park,   Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park